Tudásközpont

A Csendes Katasztrófa: Miért Alapvető Kockázat a Vezetékes Vízkár a KKV-k Számára?

Vállalkozóként, cégvezetőként hajlamosak vagyunk a látványos kockázatokra fókuszálni. Félünk a tűztől, ami percek alatt mindent elpusztít, és tartunk a betörőtől, aki a legértékesebb eszközeinket viszi el. Van azonban egy sokkal gyakoribb, mégis alattomosabb ellenség, amely csendben, a falak mögött vár a lehetőségre: a vezetékes vízkár. Egy elöregedett cső, egy megfáradt tömítés, egy rosszul bekötött mosogatógép vagy akár egy fagy miatti csőtörés olyan katasztrófát indíthat el, amelyből egy kis- és középvállalkozás (KKV) önerőből már nem biztos, hogy talpra tud állni.

Nem csupán néhány vödör vízről beszélünk. Egy komolyabb elázás tönkreteheti a teljes árukészletet, megbéníthatja a drága gépeket, és hetekre, hónapokra lakhatatlanná teheti az üzlethelyiséget. A legtöbb KKV nem rendelkezik akkora pénzügyi tartalékkal, hogy egy ilyen eseményt zsebből finanszírozzon. Ebben a helyzetben egy célzott vállalkozói biztosítás nem luxus, hanem az üzletmenet-folytonosság egyik legfontosabb garanciája.

A Kár Valódi Arca: Több Mint “Csak” Nedves Falak

Ahhoz, hogy megértsük a biztosítás szükségességét, először meg kell értenünk, mekkora valójában a kár. A vezetékes vízkár nem áll meg ott, hogy feltöröljük a vizet. A kár láncreakciószerűen terjed.

Az elsődleges, azonnali kár a dologi károsodás. Gondoljunk bele: egy könyvelőirodában az iratok és a szerverek áznak el. Egy ruhaüzletben a földszinti raktárkészlet válik eladhatatlanná. Egy étterem konyhájában a hűtők és sütők elektronikája megy tönkre a zárlattól. A padlón tárolt árukészlet és a földhöz közeli elektronikus berendezések perceken belül megsemmisülhetnek. A falak, a padlóburkolat (legyen az parketta vagy szőnyegpadló) megszívják magukat vízzel, és azonnali cserére szorulnak.

A második, gyakran még költségesebb fázis a másodlagos károk és a helyreállítás. A víz bejut a falak szerkezetébe, a szigetelésbe. Ha ezt nem kezelik azonnali, professzionális ipari szárítással, napokon belül megjelenik a penész. A penészmentesítés önmagában is hatalmas költség, nem is beszélve az egészségügyi kockázatokról. A helyreállítás magában foglalja a festést, burkolást, esetleg villanyszerelési munkálatokat, ha a víz zárlatot okozott.

A harmadik, és egy KKV számára a legfájdalmasabb tétel az üzemszünet. Nem tudunk kinyitni, amíg az üzletben áll a víz. Nem tudunk termelni, amíg a gépek nem működnek. Nem fogadhatunk ügyfeleket, amíg tart a felújítás és a penészmentesítés. Ez a kényszerű leállás hetekig, sőt, hónapokig is elhúzódhat. Ez idő alatt nincs bevételünk, de a fix költségeink – a bérleti díj, a munkatársak bére, a rezsi – ugyanúgy ketyegnek.

Mit Nyújt a Célzott Biztosítás, Amit a Hagyományos Szerződés Nem?

Sok vállalkozó abban a tévhitben él, hogy az általános vagyonbiztosítása mindenre kiterjed. A valóság azonban az, hogy a vagyonbiztosítások gyakran csak az alapvető kockázatokra (jellemzően tűz, vihar) fókuszálnak, és a vezetékes vízkárra vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon szűk keretek között nyújtanak fedezetet.

Egy kifejezetten erre a kockázatra is kiterjedő vállalkozói biztosítási csomag azonban pontosan ezekre a speciális igényekre van szabva. Mit fedez egy ilyen polisz? Először is, magát a helyreállítási költséget: a cső javítását, a falak szárítását, a burkolat cseréjét, a festést.

Másodszor, és egy KKV számára ez a legfontosabb, fedezi a károsodott ingóságokat. Ez jelenti a tönkrement árukészletet (pótlási értéken), az elázott gépeket, berendezéseket (számítógépek, nyomtatók, pénztárgépek) és bútorokat.

Harmadszor, a legértékesebb fedezeti elem az üzemszünet-biztosítás (vagy fedezetkiesés-biztosítás). Ez a kiegészítő az, ami megkülönbözteti a túlélést a csődtől. Ha a vízkár miatt igazoltan be kell zárnunk, a biztosító megtéríti azt az elmaradt hasznot és azokat a fix költségeket (bér, bérleti díj), amelyek a leállás alatt felmerülnek, egészen addig, amíg helyre nem áll a működésünk.

Végül pedig gondolnunk kell a felelősségi kérdésekre is. Mi történik, ha a mi irodánkból kiinduló csőtörés áztatja el az alattunk lévő üzlethelyiséget? Ilyenkor a mi vállalkozásunk felel a szomszédnak okozott kárért. Egy jó biztosítási csomag tartalmaz általános felelősségbiztosítást is, amely fedezi az ilyen, általunk másoknak okozott (úgynevezett áztatási) károkat.

Gyakori Kérdések és Tévhitek a Vállalkozói Vízkárokról

1. "Bérelem az üzlethelyiséget. Ez nem a tulajdonos biztosításának a dolga?"

Ez az egyik leggyakoribb és legveszélyesebb tévhit. A tulajdonos (főbérlő) az épületet, vagyis a falakat, a tetőt, a nyílászárókat biztosítja (ezt nevezzük épületbiztosításnak). Az ő biztosítója valószínűleg kifizeti neki a falak helyreállítását. Azonban a tulajdonos biztosítása nem fogja fedezni a mi, mint bérlő vagyontárgyait: a mi árukészletünket, a mi gépeinket, a mi bútorainkat. És ami a legfontosabb: a mi bevételkiesésünket (üzemszünetünket) sem fogja senki megtéríteni. A bérlői vagyon és a bérlői üzemszünet biztosítása mindig a bérlő, vagyis a mi felelősségünk.

2. "Én otthonról dolgozom, a lakásbiztosításom biztosan fedez erre."

Szinte biztosan nem. A lakásbiztosítások általános szerződési feltételei szinte kivétel nélkül kizárják a szerződésben nem nevesített vállalkozói tevékenységet és a vállalkozás céljából tartott vagyontárgyakat. Ha a dolgozószobaként használt helyiségben tárolt, eladásra váró árukészletünk ázik el egy csőtörés miatt, a lakásbiztosító jó eséllyel csak a szoba falának festését és a háztartási ingóságokat téríti, a vállalkozói vagyont nem. Az otthonról működő KKV-knak is szükségük van célzott vállalkozói vagyonbiztosításra.

3. "Mi a különbség a vezetékes vízkár és az árvíz (elemikár) között?"

A biztosítási szakma élesen megkülönbözteti a kettőt. A vezetékes vízkár (vagy csőtöréskár) mindig az épületen belüli, zárt rendszerű csőhálózatból (ivóvíz, fűtés, szennyvíz) származó víz által okozott kárt jelenti. Ezzel szemben az elemikár (pl. árvíz, felhőszakadás, talajvíz) külső, természeti eseményekből származó vízbetörést jelent. Ez két teljesen különböző kockázat, és gyakran két külön fedezetet jelentenek a szerződésen belül. Csak azért, mert van biztosításunk árvízre, nem biztos, hogy van csőtörésre is (és fordítva).

Tippek: Hogyan Csökkentsük a Kockázatot és Készüljünk Fel?

A biztosítás a pénzügyi védőhálót adja, de a legjobb kár az, amit sikerül megelőzni, vagy legalábbis a lehető leggyorsabban kezelni.

Ismerjük a rendszert és végezzünk karbantartást: Minden vállalkozásnak tudnia kell, hol van az épület (vagy a bérelt rész) főelzáró csapja. Egy vészhelyzetben másodpercek múlhatnak ezen. Rendszeresen ellenőriztessük szakemberrel a fűtési rendszert (kazán, radiátorok) a szezon előtt. Különösen figyeljünk az elöregedett flexibilis bekötőcsövekre (mosdók, WC-k alatt), mivel ezek az egyik leggyakoribb hibaforrások.

Tároljunk okosan: Ez a legegyszerűbb, mégis leghatékonyabb megelőzés. Soha ne tároljunk értékes árukészletet, iratokat vagy elektronikai eszközöket közvetlenül a padlón, különösen ne pinceraktárban vagy alagsori helyiségben. Használjunk polcrendszereket, és a legérzékenyebb dolgokat helyezzük legalább 10-15 cm-rel a padlószint fölé. A szervereket és a fontos hálózati eszközöket is érdemes megemelni.

Összefoglalás: Beruházás a Működőképességbe

Egy KKV számára a vezetékes vízkár nem csupán egy apró kellemetlenség, hanem egy egzisztenciális fenyegetés. Ez az egyik leggyakoribb, mégis leginkább alábecsült kockázat, amely egyszerre támadja a vagyonunkat (készlet, gépek) és a bevételszerző képességünket (üzemszünet).

Egy átgondolt, a vízkárokra és azok következményeire (különösen az üzemszünetre) is kiterjedő vállalkozói biztosítás nem felesleges költség. Ez egy stratégiai beruházás a vállalkozásunk ellenállóképességébe. Ez az a garancia, ami lehetővé teszi, hogy egy csendes katasztrófa után ne a csőddel kelljen szembenéznünk, hanem a lehető leggyorsabban talpra állhassunk, és folytathassuk azt, amihez a legjobban értünk: a vállalkozásunk építését.