Tudásközpont

A Vállalkozás Védőpajzsa: Miért a Vagyonbiztosítás a KKV-k Túlélésének Záloga?

Vállalkozóként, kis- és középvállalkozás (KKV) tulajdonosaként a napjaink nagy részét a növekedéssel, az értékesítéssel és a napi működés olajozásával töltjük. A vagyonunk, a befektetett tőkénk kézzelfogható formában van jelen: a műhelyben álló gépekben, a raktár polcain sorakozó árukészletben, az irodai számítógépekben vagy a saját tulajdonú épületünk falaiban. Hajlamosak vagyunk ezt a vagyont természetesnek venni, miközben ez a cégünk legsebezhetőbb pontja.

A legtöbb KKV nem rendelkezik akkora pénzügyi tartalékkal, hogy egy váratlan katasztrófát – egy tűzesetet, egy csőtörést vagy egy komoly betörést – önerőből átvészeljen. Egyetlen éjszaka alatt a semmivé válhat mindaz, amit évek alatt felépítettünk. A vállalkozói vagyonbiztosítás nem egy felesleges adminisztratív költség, hanem az a stratégiai védőpajzs, amely garantálja, hogy a legrosszabb forgatókönyv bekövetkeztekor ne a csőddel, hanem az újraindulással kelljen foglalkoznunk.

A Két Leggyakoribb és Legköltségesebb Tévhit

A KKV-k körében két rendkívül veszélyes tévhit terjedt el, amelyek hamis biztonságérzetet keltenek, és súlyos károkhoz vezethetnek.

Az első tévhit: "Bérelem az irodát/műhelyt, a tulajdonosnak van biztosítása." Ez az egyik leggyakoribb félreértés. A tulajdonos (főbérlő) az épületet biztosítja: a falakat, a tetőt, a szerkezetet. Az ő biztosítása nem terjed ki a mi, mint bérlő által bevitt vagyontárgyainkra. Nem fedezi a mi gépeinket, a mi berendezéseinket, az árukészletünket, sem a számítógépeinket. Ezeket bérlői vagyonként nekünk kell biztosítanunk. Sőt, ha a tüzet a mi tevékenységünk (pl. egy általunk telepített gép zárlata) okozza, a tulajdonos biztosítója az épületkár megtérítése után kártérítési igénnyel fog fellépni ellenünk (ezt hívják visszkeresetnek), amire csak a mi vállalkozói felelősségbiztosításunk nyújthat fedezetet.

A második tévhit: "Otthonról dolgozom, a lakásbiztosításom véd engem." Ez a kezdő vállalkozások klasszikus csapdája. A lakásbiztosítások általános szerződési feltételei szinte kivétel nélkül kizárják a vállalkozói tevékenységet és az ahhoz kapcsolódó vagyontárgyakat. Ha a vállalkozásunk céljára vásárolt, eladásra szánt árukészletünk ázik el a pincében, vagy a vállalkozói tevékenységhez használt drága eszközünk okoz tüzet, a lakásbiztosító jó eséllyel megtagadja a kár kifizetését. Az otthonról működő KKV-knak is célzott vállalkozói vagyonbiztosításra van szükségük.

A Látható és a Láthatatlan Károk: Mire Fizet egy Jó Biztosítás?

Amikor vagyonbiztosításra gondolunk, általában az alap "TVB" csomag jut eszünkbe: Tűz, Víz (Vezetékes vízkár), Betörés. Ezek valóban a leggyakoribb alapfedezetek. Egy tűz mindent elpusztíthat, egy csőtörés tönkreteheti a raktárkészletet, egy betörés pedig az értékes eszközöket és a készpénzt is elviheti. De egy modern KKV kockázatai ennél sokkal speciálisabbak.

A hagyományos vagyonbiztosítás gyakran nem fedezi a leggyakoribb "belső" meghibásodásokat. Gondoljunk bele: egy gyártóüzem, egy nyomda vagy egy pékség esetében a legfontosabb gép nem tűzben szokott megsemmisülni, hanem egyszerűen "elromlik". Egy belső műszaki hiba, egy kezelői mulasztás, egy alkatrész elfáradása miatt leáll a termelés motorja. Ezt hívják géptörésnek. A hagyományos vagyonbiztosítás erre nem fizet. A "legjobb" csomag nekik kötelezően tartalmaz egy géptörés modult.

Ugyanez a helyzet az irodai környezetben. Egy IT cég vagy egy modern iroda legnagyobb vagyoni kockázata nem a betörés, hanem az elektronikus berendezések meghibásodása. Egy túlfeszültség (amit egy közeli villámcsapás vagy hálózati hiba okoz) tönkreteheti az összes szervert, számítógépet és vezérlőpanelt. Az alap tűzbiztosítás erre sem fizet. Ehhez célzott elektronikus berendezés biztosításra van szükség, amely fedezi a váratlan belső és külső elektromos hatások okozta károkat is.

Gyakori Kérdések és Tévhitek

1. "Hogyan határozzam meg, mekkora összegre kössem a biztosítást? A könyvelés szerinti érték jó?"

Soha. Ez a legnagyobb hiba, ami súlyos alulbiztosítottsághoz vezet. A könyv szerinti érték egy számviteli adat, az amortizációval (értékcsökkenéssel) csökkentett érték, ami gyakran nulla vagy ahhoz közeli egy 5-10 éves gép esetében. Kár esetén ebből az összegből esélyünk sincs pótolni az elvesztett vagyontárgyat. A vagyonunkat mindig pótlási értéken (újértéken) kell biztosítani. Ez azt az összeget jelenti, amennyibe ma kerülne egy teljesen új, azonos tudású gép beszerzése, vagy az épületünk újjáépítése a jelenlegi építőipari árakon. Ha alulbiztosítjuk magunkat (pl. 30%-kal alacsonyabb értéken), a biztosító egy részleges kár esetén is csak arányosan (pro-rata), vagyis 30%-kal csökkentve fog téríteni.

2. "Elég, ha a fizikai tárgyaimat biztosítom? Ha leég a műhely, a biztosító fizeti az új gépeket, és folytathatom."

Ez a legveszélyesebb feltételezés. A KKV-k többsége nem a fizikai kárba, hanem annak következményeibe megy tönkre. Képzeljük el, hogy leég a műhelyünk. A vagyonbiztosítás (hónapok múlva) talán kifizeti az új gépeket. De az új gépek beszerzése, az épület helyreállítása hónapokig, akár egy évig is tarthat. Ez alatt az idő alatt az üzletünk zárva van, nincs bevételünk. Viszont a fix költségeink (a bérleti díj, a munkatársaink bére, a könyvelő, a hitelek törlesztői) ugyanúgy ketyegnek. Ezt a katasztrofális helyzetet hívják üzemszünetnek (vagy fedezetkiesésnek). A "legjobb" vagyonbiztosítási csomag mit sem ér, ha nem kapcsolódik hozzá egy reálisan kalkulált üzemszünet-biztosítás. Ez az a fedezet, ami megtéríti az elmaradt hasznunkat és a fix költségeinket a leállás idejére.

3. "Mire valók a 'mellékköltség' fedezetek? Nem elég, ha a gép árát kifizetik?"

Egy komoly kár után a kár helyreállítása nem az új gép megvásárlásával kezdődik. Először el kell takarítani a romokat. Egy tűzkár után a romeltakarítás, a törmelék elszállítása (amely gyakran veszélyes hulladéknak minősül) önmagában is milliós, sőt, tízmilliós tétel lehet. Az olcsó biztosítási csomagok ezeket a mellékköltségeket nem, vagy csak nevetségesen alacsony limitig fedezik. Egy jó csomagban ezekre külön, magas fedezeti limitek vannak (pl. romeltakarítás, szakértői díjak, ideiglenes helyreállítás költségei).

Tippek a Valódi Védelem Kialakításához

A biztosítás nem egy "dobozos" termék. Ahhoz, hogy valóban védjen, nekünk is fel kell készülnünk.

Az első és legfontosabb: A precíz leltár aranyat ér. Egy kár esetén a biztosító első kérdése az lesz: "Rendben, mi semmisült meg, és mennyit ért?" Ha mi ekkor nem tudunk egy részletes listát bemutatni, a kárrendezés hónapokig elhúzódó vitává válhat. Készítsünk naprakész, részletes vagyonleltárt minden gépünkről, berendezésünkről, sorozatszámmal, beszerzési értékkel, és a mai becsült pótlási értékkel. Őrizzük meg a beszerzési számlákat. És a legfontosabb: ezt a leltárt és a számlák másolatát tároljuk felhő alapú tárhelyen, ne csak a cég szerverén, ami szintén elázhat vagy leéghet!

A második: A megelőzés nem opció, hanem kötelezettség. A biztosítási szerződések alapfeltétele, hogy mi betartsunk minden jogszabályi előírást. A vagyonbiztosítások esetében ez különösen igaz a tűzvédelemre és az érintésvédelemre. Gondoskodjunk arról, hogy az elektromos hálózat felülvizsgálata és a tűzvédelmi berendezések (tűzoltó készülékek, füstérzékelők) ellenőrzése rendszeresen, dokumentáltan megtörténjen. Ezek hiánya nemcsak a kár esélyét növeli, de a biztosító általi kárkifizetést is veszélyeztetheti.

Összefoglalás: Beruházás a Túlélésbe

Egy KKV számára a vállalkozói vagyonbiztosítás nem egy egyszerű kiadás, hanem a kockázatkezelési stratégiánk alappillére. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy az ár alapján döntsünk, és ezzel a cégünk jövőjét tegyük kockára. Az olcsó díj ma szinte garantáltan alulbiztosítottságot és hiányzó fedezeteket jelent holnap, a kár napján.

A "legjobb" biztosítás egy komplex csomag, amely reális pótlási értéken védi a vagyontárgyainkat, tartalmazza a mi egyedi kockázatainkra (pl. géptörés, elektronikai károk) szabott kiegészítőket, és ami a legfontosabb: kiterjed a legveszélyesebb pénzügyi kockázatra, az üzemszünetre is. Ez nem kiadás, hanem stratégiai befektetés a cégünk ellenállóképességébe (rezilienciájába), ami garantálja, hogy egy katasztrófa után is legyen esélyünk a talpra állásra.