Tudásközpont

Az Országhatáron Túl: Miért Veszélyes Hazai Biztosítással Külföldön Vállalkozni?

Kis- és középvállalkozás (KKV) vezetőiként mindannyian a növekedés motorját keressük. A hazai piac telítettsége után logikus és csábító lépés a határainkon túlra tekinteni: egy új exportpiac, egy külföldi megbízás, egy nemzetközi webshop elindítása. Ezek a lépések jelentik a valódi szintlépés lehetőségét. Ezzel a lépéssel azonban akaratlanul is átlépünk egy másik, láthatatlan határt is: a hazai biztosításaink védelmi zónáját.

A legnagyobb tévhit, amibe ringathatjuk magunkat, az az, hogy "nekünk van érvényes vállalkozói biztosításunk, az mindenre véd". A valóság azonban az, hogy a legtöbb standard, hazai KKV-biztosítási csomag területi hatálya Magyarország területére korlátozódik, vagy legfeljebb az Európai Unióra, de ott is szigorú korlátozásokkal. Amint a termékünk vagy a munkatársunk elhagyja az országot, a védőhálónk jó eséllyel megszűnik. Egy külföldi kárigény pedig – köszönhetően az eltérő jogrendszereknek és kártérítési kultúrának – olyan pénzügyi katasztrófát okozhat, amelybe a teljes, itthon felépített vállalkozásunk belerokkanhat.

A Területi Hatály Csapdája: Miért Nem Ér Semmit a Hazai Polisz Külföldön?

A vállalkozói biztosítások alapvető eleme a területi hatály. Ez a szerződésnek az a pontja, ami feketén-fehéren meghatározza, hogy földrajzilag hol bekövetkezett károkra fizet a biztosító. Egy átlagos magyar KKV csomagot a hazai viszonyokra és a hazai jogrendszerre méreteznek.

A probléma ott kezdődik, hogy a külföldi kockázat nem csupán "ugyanaz a kár, csak máshol". Egy teljesen más jogi és pénzügyi környezetről beszélünk. Míg nálunk egy személyi sérüléses kártérítési per talán még kezelhető tétel, addig ugyanez egy német vagy osztrák bíróságon már nagyságrendekkel magasabb összeg lehet. Ha pedig az Amerikai Egyesült Államokról vagy Kanadáról beszélünk, ott a kártérítési összegek csillagászatiak, és a pereskedési kultúra teljesen más alapokon nyugszik.

Ha nincs a szerződésünkben kifejezetten kiterjesztett területi hatály, a biztosítónk joggal fogja elutasítani a kárigényt, mondván, az a szerződés hatályán kívül esett. A "legjobb" hazai biztosításunk semmit sem ér, ha a kár a határ túloldalán történik.

A Legnagyobb Kockázat: A Termék- és Szakmai Felelősség

Amikor külföldre lépünk, a legnagyobb kockázatunk szinte soha nem a vagyonunk (pl. a laptopunk elvesztése), hanem az általunk okozott kár. A felelősségünk két fő formában jelentkezhet.

Az első és legveszélyesebb a termékfelelősség. Legyen szó egy általunk gyártott kézműves kozmetikumról, egy élelmiszerről, egy alkatrészről vagy egy webshopon keresztül értékesített bármilyen termékről, mi felelünk érte. Ha ez a termék külföldön személyi sérülést (pl. allergiás reakció, ételmérgezés) vagy dologi kárt (pl. az általunk gyártott alkatrész hibája miatt leáll a partnerünk teljes gyártósora) okoz, a kárigény az ottani jogrendszer szerint fog érvényesülni. Egyetlen termékhiba miatti per az USA-ban elegendő lehet egy közepes méretű magyar KKV teljes felszámolásához. Olyan termékfelelősség-biztosításra van szükségünk, amelynek fedezete tételesen kiterjed a célországokra (a biztosítók gyakran különbséget tesznek "Európa" és "USA/Kanada" között, utóbbi mindig jelentős díjtöbbletet jelent a magasabb kockázat miatt).

A második a szakmai felelősség és a kiküldetés. Mi a helyzet, ha nem terméket, hanem szolgáltatást exportálunk? Kiküldünk egy csapatot gépeket összeszerelni Németországba, vagy IT tanácsadást nyújtunk egy svájci cégnek. A kockázat itt is kettős. Egyrészt az embereink a helyszínen, a munkavégzés során kárt okozhatnak az ügyfél vagyonában (pl. a szerelő leejt egy drága alkatrészt). Erre a vállalkozói általános felelősségbiztosításunk külföldi területi hatálya nyújt fedezetet. Másrészt a tanácsunk, a tervünk vagy a szoftverünk okozhat hibát, ami az ügyfélnek pénzügyi veszteséget (pl. bevételkiesést) okoz. Erre a szakmai felelősségbiztosításunk külföldi hatálya kell, hogy védjen.

Gyakori Kérdések és Tévhitek

1. "Én csak egy kis webshop vagyok, az EU-ba küldök csomagokat. Tényleg szükségem van erre?"

Igen, feltétlenül. Az Európai Unión belüli egységes piac azt is jelenti, hogy egy német vásárló a saját, német bíróságán perelhet minket a termékünk által okozott kárért. A termékfelelősség szabályai az egész EU-ban rendkívül szigorúak. Lehet, hogy a kockázat kisebb, mint az USA-ban, de a kártérítési összegek és a perköltségek még így is messze meghaladhatják a hazai szintet. A fedezet hiánya itt is végzetes lehet.

2. "A munkatársaimnak kötök egy sima utasbiztosítást. Az nem elég a kiküldetésre?"

Nem. A hagyományos utasbiztosítás (betegség-, baleset-, poggyászbiztosítás) a turista utakra van kitalálva. A legtöbb ilyen szerződés kifejezetten kizárja a fizikai munkavégzés (pl. építkezés, szerelés) közben elszenvedett baleseteket. Ráadásul az utasbiztosítás egyáltalán nem fedezi azt a kárt, amit a mi munkavállalónk okoz az ügyfélnek. A kiküldetésben lévő dolgozóra egy komplex csomag kell: egyrészt a munkáltatói felelősségbiztosítás kiterjesztése, másrészt a munkavégzésre is kiterjedő speciális baleset- és egészségbiztosítás, harmadrészt pedig a tevékenységre vonatkozó általános felelősségbiztosítás külföldi hatállyal.

3. "A fuvarozó cég, akit megbízok, azt mondta, van CMR biztosítása. Az nem védi az árumat?"

Ez az egyik leggyakoribb és legköltségesebb tévhit az exportban. A CMR biztosítás a fuvarozó felelősségét biztosítja, nem pedig a mi árunkat. A fuvarozó felelőssége (a CMR Egyezmény alapján) pedig erősen korlátozott: a kártérítés alapja az áru bruttó súlya, nem pedig a valós értéke. Képzeljük el, hogy feladunk egy 10 kilogrammos csomagot, ami csúcskategóriás mikroprocesszorokat tartalmaz több millió forint értékben. Ha a csomag eltűnik, a fuvarozó felelőssége (és biztosítása) ennek az értéknek csak egy apró töredékét fogja fedezni. A különbség a mi veszteségünk. Nekünk, mint árutulajdonosnak, a saját, teljes áruértékre szóló áruszállítmány-biztosításra (cargo) van szükségünk.

4. "Egy nagy külföldi partner szerződéskötéshez köti a biztosítás meglétét. Ez csak egy felesleges papír, ugye?"

Egyáltalán nem. Ez a piac önszabályozása és kockázatszűrése. A nagy megbízó ezzel biztosítja be magát: tudja, hogy ha mi hibázunk, és kárt okozunk neki, lesz kihez (a mi biztosítónkhoz) fordulnia a káráért. Ha nincs ilyen papírunk, azonnal kiesünk a potenciális beszállítók közül. Ha pedig van, de a szerződésünk nem megfelelő (pl. túl alacsony a limit), a kár bekövetkeztekor a biztosítónk csak a limitig fizet, a partnerünk pedig a különbözetet ugyanúgy rajtunk fogja követelni. Ez a biztosítás a piaci belépő és a kockázatkezelés alapja.

Tippek a Biztonságos Külföldi Működéshez

A külföldi kockázatok kezelése tudatosságot igényel. A meglévő, hazai biztosítási csomagunk "kiterjesztése" ritkán elég; gyakran teljesen új, célzott szerződésekre van szükség.

1. Végezzünk célzott kockázatelemzést! Mielőtt egy új piacra lépnénk, fel kell térképeznünk az ottani jogi környezetet. A legfontosabb kérdés: hová megyünk? A biztosítási világban óriási különbség van "Európa (EU/EFTA)" és a "Világ (USA/Kanada nélkül)" vagy a "Világ (USA/Kanadával)" között. Ez utóbbi kategória mindig a legmagasabb kockázatot és a legmagasabb díjat jelenti. Őszintén fel kell mérnünk, hová értékesítünk (akár egy webshopon keresztül is!), és a biztosítási fedezetünket pontosan ehhez kell igazítanunk.

2. Olvassuk el a partner szerződéseit! Amikor egy külföldi partnerrel szerződünk, ne csak az árat és a szállítási határidőt nézzük. Kulcsfontosságú, hogy mit ír elő a felelősségvállalásról és a kárviselésről. Milyen biztosítási limiteket vár el tőlünk? Milyen jogrendszert köt ki vita esetére? Ezeket a szerződéses pontokat mutassuk meg a biztosítási szakértőnknek, hogy a fedezetünk pontosan illeszkedjen a vállalt kötelezettségeinkhez.

Összefoglalás: A Növekedés Ára a Felkészültség

A külföldi piacra lépés egy KKV számára a növekedés legfontosabb motorja lehet. Ez a lépés azonban felelősséggel jár. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a hazai pályára tervezett védőfelszereléssel lépjünk ki a nemzetközi küzdőtérre.

A külföldi területi hatállyal rendelkező, célzott termékfelelősség-, szakmai felelősség- és szállítmánybiztosítás nem felesleges költség, hanem a nemzetközi üzletkötés alapfeltétele. Ez az a befektetés, ami megvédi az itthon nagy nehezen felépített vállalkozásunkat egy olyan külföldi kártérítési igénytől, amely önmagában is elegendő lenne a csődhöz. Ez a különbség a vakmerő szerencsejáték és a tudatos, fenntartható nemzetközi terjeszkedés között.