Tudásközpont

Az Alapok Védelme: Miért a Vagyonbiztosítás az Első Lépés a Vállalkozás Indításakor?

Amikor belevágunk egy saját vállalkozásba, tele vagyunk energiával, ötletekkel és optimizmussal. Minden erőforrásunkat – a megtakarításainkat, a felvett hitelt, az időnket – az indulásra összpontosítjuk: tökéletesítjük a terméket vagy szolgáltatást, felépítjük a webshopot, és keressük az első ügyfeleket. Ebben a kezdeti, lázas időszakban a "biztosítás" szó gyakran a "felesleges költség" vagy a "majd később, ha már jövedelmező lesz" kategóriába kerül.

Ez a gondolkodásmód azonban az egyik legnagyobb csapda, amibe kezdő vállalkozásként belesétálhatunk. Egy kis- és középvállalkozás (KKV) a kezdeti fázisban a legsérülékenyebb. Nincsenek még felhalmozott tartalékaink. A vállalkozásunkba fektetett teljes tőkénk gyakran egyetlen helyen koncentrálódik: a polcokon álló árukészletben, a műhelyben lévő gépekben, vagy az irodai laptopokban. Egy váratlan esemény – egy tűzeset, egy csőtörés vagy egy betörés – nem csupán egy átmeneti fennakadást, hanem a vállalkozásunk azonnali végét jelentheti. A vállalkozói vagyonbiztosítás ezért nem egy opcionális kiadás, hanem az alapozás egyik legfontosabb eleme.

A Végzetes Tévhitek: Amit Induláskor a Legtöbben Elrontunk

A legtöbb kezdő vállalkozás hamis biztonságérzetben él, mert két alapvető tévhitre alapozza a védelmét. Mindkettő katasztrófához vezethet.

Az első tévhit: "Otthonról dolgozom, a lakásbiztosításom véd engem."

Ez a leggyakoribb és legköltségesebb tévedés. A legtöbb KKV a költséghatékonyság miatt otthonról indul: a garázs a raktár, a vendégszoba az iroda, a pince a műhely. Logikusnak tűnik a feltételezés: "Van érvényes lakásbiztosításom, az biztosan fedezi az ott tárolt eszközeimet." A valóság azonban az, hogy a lakásbiztosítási szerződések általános feltételei szinte kivétel nélkül tartalmazzák a vállalkozói tevékenység kizárását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a biztosító kizárólag a háztartási ingóságainkra és a magáncélú tevékenységünkre vállal fedezetet.

Amint egy kár egyértelműen a vállalkozásunkhoz köthető, a biztosító jó eséllyel elutasítja a kárigényt. Ha a garázsban tárolt, eladásra szánt árukészletünk ázik el egy csőtörés miatt, a biztosító a személyes tárgyainkat (pl. a téli gumit) talán téríti, de a vállalkozásunk tőkéjét jelentő árut nem. Ami még rosszabb: ha a vállalkozói tevékenységhez használt gépünk (pl. 3D nyomtató, ipari varrógép) okoz elektromos tüzet, a biztosító megtagadhatja a teljes lakáskár kifizetését is, mondván, a kockázatvállalása egy átlagos háztartásra, nem pedig egy kisüzemre szólt.

A második tévhit: "Bérelt irodám/üzletem van, a főbérlő biztosítása véd."

Ez a másik klasszikus csapda. A tulajdonos (főbérlő) épületbiztosítással rendelkezik. Ez a biztosítás az épület falait, a tetőt, a nyílászárókat és az épület gépészetét védi – az ő saját vagyonát. Ez a biztosítás nem terjed ki a mi, mint bérlő által bevitt vagyontárgyainkra. Nem fedezi a mi gépeinket, a mi bútorainkat, a mi számítógépeinket, és főleg nem fedezi a mi árukészletünket. Ha az felettünk lévő irodából érkező csőtörés eláztatja a szerverünket, a főbérlő biztosítója legfeljebb a fal festését fizeti ki a tulajdonosnak, a mi többmilliós eszközparkunk teljes veszteség marad. A bérlői vagyon védelme mindig a mi felelősségünk.

Mit Védünk Pontosan? A KKV Vagyonának Alapkövei

Amikor "vagyonbiztosításról" beszélünk, nemcsak a falakra kell gondolnunk. Egy induló KKV esetében a vagyon három fő csoportra osztható, és mindegyiket külön védeni kell.

1. Az Épület és a Bérlői Beruházások: Ha mi vagyunk az ingatlan tulajdonosai, ez egyértelmű: az épületet magát kell biztosítani (erről később). De ha bérlők vagyunk, akkor is van ingatlanhoz köthető vagyonunk. Ezek a bérlői beruházások: a mi pénzünkből épített gipszkarton falak, a kialakított vizesblokk, az egyedi pultrendszer, a drága padlóburkolat. Tűz esetén a főbérlő biztosítója ezeket nem fogja pótolni, nekünk kell róla gondoskodnunk.
2. A Gépek, Berendezések és Eszközök: Ez a vállalkozásunk motorja. Ide tartozik minden, ami a munkavégzéshez kell: a számítógépek, a szerverek, a nyomtatók, a pénztárgép, egy étterem esetében a teljes konyhatechnológia, egy műhelynél a szerszámgépek, egy kozmetikánál a kezelőágyak és gépek. Ezek pótlása azonnali, hatalmas költség.
3. A Forgóeszköz (Árukészlet): A legtöbb kereskedelmi vagy gyártó KKV számára ez a legnagyobb befektetett tőke. Az alapanyagok, a félkész termékek és az eladásra váró áru. Ennek elvesztése azonnali likviditási válságot okoz, hiszen a pénzünk állt benne, amit most nem tudunk visszaforgatni.

Gyakori Kérdések és Válaszok Induló Vállalkozásoknak

1. "Mikor kössem meg a biztosítást? Elég, ha már van bevételem?"

Nem. A kockázat nem az első számla kiállításával, hanem az első vagyontárgy megvásárlásával kezdődik. Amint megvettük az első gépet, vagy berendeztük az irodát, az értékeink máris ki vannak téve a tűz, a lopás vagy a vízkár kockázatának, függetlenül attól, hogy volt-e már egyetlen ügyfelünk is. A vagyonbiztosítást az "első kapavágáskor", vagyis a tevékenység megkezdése előtt, az eszközök beszerzésekor kell megkötni.

2. "Hogyan határozzam meg, mekkora összegre kössem a biztosítást? Elég a könyv szerinti érték?"

Soha. Ez a legnagyobb hiba, ami súlyos alulbiztosítottsághoz vezet. A könyv szerinti érték egy számviteli adat, az amortizációval (értékcsökkenéssel) csökkentett érték, ami gyakran nulla vagy ahhoz közeli egy 5 éves gép esetében. Kár esetén ebből az összegből esélyünk sincs pótolni az elvesztett vagyontárgyat. A vagyonunkat mindig pótlási értéken (újértéken) kell biztosítani. Ez azt az összeget jelenti, amennyibe ma kerülne egy teljesen új, azonos tudású gép beszerzése, vagy az épületünk újjáépítése a jelenlegi építőipari árakon. Ha alulbiztosítjuk magunkat (pl. 30%-kal alacsonyabb értéken), a biztosító egy részleges kár esetén is csak arányosan (pro-rata), vagyis 30%-kal csökkentve fog téríteni.

3. "Ez a biztosítás fedezi a kieső bevételemet is, amíg zárva vagyok?"

Nem automatikusan. Ez egy kritikus pont. A vállalkozói vagyonbiztosítás alapvetően a fizikai tárgyak pótlásáról szól (az új gép, az új áru). De mi történik abban a 3-6 hónapban, amíg az új gép megérkezik, vagy amíg a kiégett üzletet felújítják? Ez idő alatt nincs bevételünk, de a fix költségeink (bérleti díj, bérek, könyvelés) ugyanúgy ketyegnek. Ezt a katasztrofális helyzetet hívják üzemszünetnek (vagy fedezetkiesésnek). A vagyonbiztosításunkat ezért induláskor is érdemes kiegészíteni üzemszünet-biztosítással, ami megtéríti az elmaradt hasznunkat és a fix költségeinket a leállás idejére.

Tippek az Okos és Biztonságos Induláshoz

Az indulás nemcsak a termékfejlesztésről, hanem a tudatos kockázatkezelésről is szól. A biztosító partnert lát bennünk, ha látja, hogy mi magunk is komolyan vesszük a védelmet.

1. A precíz leltár aranyat ér (és a kárrendezés alapja). Egy kár esetén a biztosító első kérdése az lesz: "Rendben, mi semmisült meg, és mennyit ért?" Ha mi ekkor nem tudunk egy részletes listát bemutatni, a kárrendezés hónapokig elhúzódó vitává válhat. Készítsünk naprakész, részletes vagyonleltárt minden gépünkről, berendezésünkről, sorozatszámmal, beszerzési értékkel. Őrizzük meg a beszerzési számlákat. És a legfontosabb: ezt a leltárt és a számlák másolatát tároljuk digitálisan, a felhőben, ne csak a cég szerverén, ami szintén elázhat vagy leéghet!

2. A megelőzés nem opció, hanem kötelezettség. A biztosítási szerződések alapfeltétele, hogy mi betartsunk minden jogszabályi előírást. A vagyonbiztosítások esetében ez különösen igaz a tűzvédelemre és az érintésvédelemre. Gondoskodjunk arról, hogy az elektromos hálózat felülvizsgálata és a tűzvédelmi berendezések (tűzoltó készülékek, füstérzékelők) ellenőrzése rendszeresen, dokumentáltan megtörténjen. Ezek hiánya nemcsak a kár esélyét növeli, de a biztosító általi kárkifizetést is veszélyeztetheti.

Összefoglalás: Az Alap, Amire Építhetünk

Egy kezdő vállalkozás indítása olyan, mint egy hajó építése. Koncentrálhatunk a vitorlák színére és a fedélzet csiszolására, de ha kihagyjuk a hajótest vízhatlanítását, az első viharnál elsüllyedünk. A vállalkozói vagyonbiztosítás nem egy díszítőelem, amit majd akkor teszünk fel, ha már szépen haladunk; ez maga az alapozás, a vízhatlan réteg.

Egy jól megválasztott, a valós pótlási értéken alapuló, és a mi egyedi kockázatainkra (pl. géptörés, árukészlet) szabott vagyonbiztosítás pénzügyi stabilitást és nyugodt alvást vásárol nekünk. Lehetővé teszi, hogy egy váratlan baleset, egy tűz vagy egy betörés ne az álmaink végét jelentse, hanem egy megoldható problémát. Ez az az ár, amit azért fizetünk, hogy valóban arra koncentrálhassunk, amiért az egészet elkezdtük: az értékteremtésre és a növekedésre.