Tudásközpont

A Jéghegy Csúcsa Alatt: Miért a Mellékköltség-Biztosítás Dönti el Egy KKV Túlélését?

Kis- és középvállalkozás (KKV) vezetőiként hajlamosak vagyunk a nagy, látható kockázatokra koncentrálni. Biztosítást kötünk a telephelyünkre tűzkár ellen, a gépeinkre törés ellen, és talán még a felelősségünkre is, ha kárt okozunk. Amikor megkötjük a vállalkozói vagyonbiztosításunkat, megnyugszunk: ha bekövetkezik a baj, a biztosító fizetni fog. Azt képzeljük, hogy ha leég a raktárunk, a szerződésünkben szereplő összeg fedezi majd az újjáépítést.

A valódi sokk azonban gyakran nem is a kár napján, hanem hetekkel később ér minket. Amikor megérkeznek az első számlák. A számla a romeltakarításról, a konténerek bérléséről, a statikai szakértőről, aki megvizsgálta a falak épségét, vagy a tűzvizsgálati szakértő díjáról. Hirtelen szembesülünk vele, hogy a kárnak volt egy rejtett, láthatatlan oldala is: a mellékköltségek sora, amelyek gyakran a tényleges fizikai kárral vetekedő terhet rónak a vállalkozásunkra. Egy célzott mellékköltség-fedezet megléte vagy hiánya dönti el, hogy egy káresemény egy megoldható probléma, vagy a cégünk pénzügyi katasztrófájának kezdete.

Mi Minősül Pontosan Mellékköltségnek? A Láthatatlan Költségvetés

A legtöbb KKV nincs tisztában azzal, hogy egy komolyabb kár (legyen az vagyonkár vagy felelősségi kár) milyen láncreakciót indít el. A biztosítási szakma "mellékköltségeknek" nevezi azokat a járulékos, de kényszerűen felmerülő kiadásokat, amelyek a kár elhárításához, a helyreállításhoz vagy a jogi védekezéshez kapcsolódnak. Ezek nem részei magának az elveszett vagyontárgynak (pl. az árukészletnek vagy a gépnek), de nélkülük a helyreállítás lehetetlen.

Gondoljunk csak bele egy vagyonkár, például egy telephelyi tűz esetén. Az elsődleges kár maga a leégett épület és a benne lévő ingóság. De mi a helyzet a következőkkel? A romeltakarítás és sitt-elszállítás költsége ma már csillagászati lehet. Különösen igaz ez, ha a törmelék veszélyes hulladéknak minősül (pl. vegyszerek, speciális anyagok maradványai). Ide tartozik az oltás, mentés költsége, amit a hatóságok bizonyos esetekben kiszámlázhatnak. Szükségünk lesz szakértői díjakra: statikusra, építészre, műszaki ellenőrre. Ha az épületet ideiglenesen alá kell dúcolni vagy le kell zárni, az is komoly tétel. Sőt, ide tartozhat az ideiglenes bérlemény (pl. egy konténeriroda vagy egy kis raktár bérleti díja), hogy a működésünket legalább minimális szinten fenntarthassuk.

De a mellékköltségek nem csak vagyonkárnál merülnek fel. Egy felelősségi kár esetén – például ha a termékünk kárt okoz egy vevőnek, vagy ha egy alvállalkozónk hibázik a mi nevünkben – a legfontosabb mellékköltség a jogi védekezés költsége. Az ügyvédi munkadíjak, a peres eljárás illetékei, a kirendelt műszaki vagy orvosszakértők díja gyakran még akkor is milliós tétel, ha a végén kiderül, hogy az ellenünk felhozott vád alaptalan volt. Egy kiberbiztosítás esetében pedig a mellékköltségek jelentik a fedezet gerincét: az IT forenzikus szakértők díja, a GDPR miatti értesítési kötelezettség költsége, vagy a PR-tanácsadás díja a hírnév helyreállításáért.

A Csapda: Miért Nem Elég a Főbiztosítási Összeg?

A KKV-k legnagyobb tévedése az, hogy azt hiszik, a vagyonbiztosításuk fő összege (pl. az épületre vagy az ingóságokra megállapított maximális térítési limit) mindenre fedezetet nyújt. Ha a raktárunk több tízmillióra van biztosítva, logikusnak tűnik, hogy a romeltakarítás "belefér" ebbe a keretbe.

A valóság azonban az, hogy a biztosítási szerződések jelentős része a mellékköltségeket külön kezeli. Két gyakori csapda létezik:

1. A teljes kizárás: Az olcsóbb, "dobozos" biztosítási csomagok egyszerűen kizárhatják ezeket a tételeket. Hiába fizetnek az új falakért, a romok elszállítását nekünk kell állnunk.
2. A rejtett al-limit: Ez a gyakoribb eset. A szerződés ugyan tartalmazza a mellékköltségeket (pl. romeltakarítás), de csak egy nevetségesen alacsony al-limit (részkockázati limit) erejéig. Hiába van az épületünk magas összegre biztosítva, ha a romeltakarításra a szerződésünk csak a főösszeg pár százalékát, vagy egy alacsony, fix összeget szán. Ez a gyakorlatban súlyos alulbiztosítottságot jelent pont ott, ahol azonnali likviditásra lenne szükségünk.

Ugyanez igaz a felelősségbiztosításoknál. Figyelnünk kell, hogy a jogi védekezés költsége a kártérítési limiten belül, vagy azon felül értendő-e. Nem mindegy, hogy a biztosító maximum kerete a perre és a kártérítésre együtt fordítódik-e.

Gyakori Kérdések és Tévhitek

1. "Hogyan köthetek 'mellékköltség-biztosítást'? Külön termékként kell keresnem?"

Általában nem. A mellékköltség-fedezet nem egy önálló biztosítási termék, amit a polcról leveszünk. Ez a meglévő vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosításunk egyik legfontosabb záradéka, kiegészítő fedezete. Amikor a szerződésünket kötjük vagy hasonlítjuk össze, nem azt kell keresni, hogy "mellékköltség-biztosítás", hanem azt, hogy a szerződés különös feltételei tartalmazzák-e a számunkra fontos tételeket (pl. romeltakarítás, szakértői díjak, jogi védekezés), és ha igen, milyen limittel.

2. "Az üzemszünet-biztosításom nem fedezi ezeket a költségeket?"

Nem, a kettő teljesen mást fedez, bár szorosan összefüggnek. Az üzemszünet-biztosítás (vagy fedezetkiesés) azt a kárt téríti meg, ami a működésünk leállásából fakad. Vagyis az elmaradt hasznunkat és a fix költségeinket (bérek, bérleti díjak) fedezi abban az időszakban, amíg a kár miatt zárva vagyunk. A mellékköltség-fedezet ezzel szemben a kár elhárításának és a helyreállítás előkészítésének egyszeri, közvetlen költségeit (romeltakarítás, szakértők) fizeti. A kettő együtt ad teljes védelmet: az egyik a fizikai helyreállítást finanszírozza, a másik a pénzügyi túlélést biztosítja a helyreállítás alatt.

3. "Ezek a költségek tényleg olyan magasak lehetnek egy KKV esetében?"

Magasabbak, mint azt a legtöbben gondolnák. Egy komolyabb telephelyi tűz után a romeltakarítás, a veszélyes hulladék kezelése és az alapokig történő bontás önmagában is több tízmilliós tétel lehet. Egy bonyolultabb felelősségi perben (pl. egy termékhiba vagy egy szakmai mulasztás esetén) a jogi és szakértői díjak könnyedén meghaladhatják magát a vitatott kárösszeget is. Ha a biztosításunk ezeket nem fedezi, a kár kifizetése után azonnal egy második, gyakran még mélyebb pénzügyi válságban találhatjuk magunkat.

Tippek: Hogyan Ellenőrizzük a Rejtett Fedezeteinket?

A felelős cégvezetés része, hogy pontosan tudjuk, mire vagyunk biztosítva. Nem elég a szerződés főoldalát elolvasni.

1. Keressük a kulcsszavakat a szerződésben! Vegyük elő a meglévő vagyon- és felelősségbiztosítási szerződésünket, és keressük meg benne a "Különös Feltételek" vagy a "Fedezetkiegészítések" részt. Keressük aktívan a következő kifejezéseket: romeltakarítási és romeltávolítási költségek, törmelékeltakarítás, oltási és mentési költségek, hatósági díjak, szakértői díjak, ideiglenes helyreállítás költségei. Ha felelősségbiztosításról van szó, keressük a jogi védekezés költségei részt.

2. Ellenőrizzük a limiteket és az önrészt! Ha megtaláltuk a fenti tételeket, a következő lépés a hozzájuk rendelt limitösszeg (al-limit) és önrész ellenőrzése. Gyakori, hogy ezekre a tételekre a szerződés egyedi, magasabb önrészt vagy alacsonyabb limitet alkalmaz, mint a fő fedezetre. Tegyük fel a kérdést: az itt szereplő összeg reálisan elegendő lenne egy totálkár utáni teljes takarításra? Ha a válasz "nem", akkor a szerződésünk felülvizsgálatra szorul. Beszéljünk a biztosítási szakértőnkkel, és kérjünk reális limiteket ezekre a költségekre.

Összefoglalás: A Valódi Helyreállítás Ára

Egy KKV számára a vállalkozói biztosítás nem csupán a vagyontárgyak pótlásáról szól, hanem a működőképesség teljes helyreállításáról. Ez a helyreállítás azonban nem kezdődhet el addig, amíg a kár következményeit el nem hárítottuk. A mellékköltségek – a romeltakarítástól a szakértőkig – ennek a folyamatnak az elkerülhetetlen és rendkívül költséges első lépései.

Ha a biztosításunk nem tartalmaz megfelelő fedezetet ezekre a járulékos kiadásokra, akkor a kártérítés megérkezésekor szembesülünk azzal, hogy a kapott összeg jelentős részét azonnal tovább kell utalnunk a romeltakarítást végző cégnek. A célzott mellékköltség-fedezet biztosítja, hogy a kapott kártérítést valóban arra fordíthassuk, amire szántuk: az újjáépítésre és az elveszett vagyon pótlására. Ez a különbség a puszta kártérítés és a valódi, pénzügyi biztonságot nyújtó kockázatkezelés között.