Tudásközpont

Amikor a Természet Visszavág: Az Elemi Kár Biztosítás Létjogosultsága a KKV-k Világában

Vállalkozóként nap mint nap küzdünk a piac kihívásaival, az ügyfelekért, a bevételért. Befektetünk telephelybe, gépekbe, berendezésekbe és árukészletbe, amelyek együttesen alkotják vállalkozásunk fizikai gerincét. Hajlamosak vagyunk azonban megfeledkezni arról, hogy ezt a nehezen felépített vagyont olyan erők is fenyegetik, amelyekre semmilyen ráhatásunk nincs. Az éghajlatváltozással egyre szélsőségesebbé váló időjárás korában egyetlen éjszaka leforgása alatt bekövetkező vihar, jégverés vagy felhőszakadás évek munkáját teheti semmissé. A legtöbb KKV számára egy ilyen esemény nem csupán egy átmeneti kellemetlenség, hanem valós egzisztenciális fenyegetés.

Gyakori tévhit, hogy a "vagyonbiztosítás" önmagában mindent megold. A valóság azonban az, hogy a standard szerződések gyakran csak az alapvető kockázatokra terjednek ki, és a valódi veszélyt jelentő, specifikus elemi károkra nem nyújtanak megfelelő fedezetet. Az elemi kár biztosítás nem egy felesleges extra költség, hanem a vállalati kockázatkezelés egyik alapköve, egy pajzs, amely a legkiszámíthetatlanabb ellenféllel, magával a természettel szemben védelmezi a működőképességünket. Ebben a cikkben azt járjuk körül, milyen rejtett veszélyekkel kell szembenéznünk, és hogyan gondolkodjunk stratégiailag a vagyonunk védelméről.

A Kockázatok Valódi Arca: Több Mint Egy Beázott Tető

Amikor elemi károkra gondolunk, általában a vihar által megbontott tetőcserép jut eszünkbe. A valós kockázatok azonban ennél sokkal szerteágazóbbak és súlyosabbak. A klasszikus tűz kockázat (amelyet gyakran villámcsapás okoz), a vihar (amelyet a biztosítók általában konkrét szélerősséghez kötnek) és a jégverés mellett szembe kell néznünk egyre gyakoribb és pusztítóbb eseményekkel.

Ilyen például a felhőszakadás, amely rövid idő alatt extrém mennyiségű csapadékot zúdít le, elárasztva a pincéket, raktárakat, irodákat, tönkretéve az ott tárolt készleteket, gépeket, dokumentációt. Külön kell választanunk ettől az árvíz kockázatát, amely a folyók, tavak kilépését jelenti. Ez utóbbi egy földrajzilag sokkal jobban körülhatárolható, de éppen ezért sokszor alapból kizárt, vagy csak rendkívül magas díjon biztosítható kockázat. Nem szabad megfeledkeznünk a hónyomás veszélyéről sem, amely egy hirtelen, nagy mennyiségű vizes hó súlya alatt képes beomlasztani a lapostetős raktárépületeket. És bár ritkábban fordul elő, a földrengés kockázata is létezik, amelyre szintén csak célzott fedezet nyújt védelmet.

A közvetlen fizikai kár azonban csak a kezdet. Egy komolyabb vihar után a tető javítása mellett szembesülünk azzal, hogy a beázott gépsor leállt, a számítógépek tönkrementek, az árukészlet elázott és eladhatatlanná vált. A valódi pénzügyi katasztrófa azonban gyakran az üzemszünet maga. Amíg a helyreállítás tart – ami lehet hetekig, akár hónapokig is –, a vállalkozásunk nem termel bevételt. Az ügyfelek máshova mennek, a fix költségek (bérek, bérleti díj) pedig kíméletlenül ketyegnek tovább.

Gyakori Kérdések, Amelyek Meghatározzák a Védelmünket

Az elemi károk biztosítása tele van buktatókkal és félreértésekkel. Nézzük a legfontosabb kérdéseket, amelyeket KKV-ként fel kell tennünk magunknak.

Mit tehetünk, ha csak béreljük az ingatlant?

Ez az egyik leggyakoribb félreértés. Sokan gondolják, hogy ha bérelt helyen működünk, az épület biztosítása a tulajdonos felelőssége. Ez igaz is, de csak magára az épületre, a falakra. Azonban minden, ami belül van – a mi gépeink, berendezéseink, a számítógépes hálózatunk, és legfőképpen a teljes árukészletünk – a mi felelősségünk. Ha a vihar megbontja a tetőt, és az eső tönkreteszi a raktárunkat, a tulajdonos biztosítója csak a tetőt fogja megjavítani. A mi több tízmilliós árukárunkat és kiesett bevételünket senki nem téríti meg, hacsak nincs saját, az ingóságainkra kiterjedő elemi kár fedezetünk.

Az alap vagyonbiztosításom nem fedez minden elemi kárt?

Sajnos a válasz általában nem. A piac tele van olyan alapcsomagokkal, amelyek rendkívül vonzó áron kínálnak védelmet, de csak az úgynevezett alapvető kockázatokra (gyakran "EC" vagy "FLEXA" kockázatoknak nevezik: Tűz, Villámcsapás, Robbanás, Repülőgép-lezuhanás). A komolyabb fenyegetések, mint a felhőszakadás, a jégverés, a hónyomás vagy a földrengés, gyakran csak a kiterjesztett elemi kár (Extended Perils) modulok megvásárlásával kerülnek be a szerződésbe. Az árvíz pedig szinte minden esetben teljesen különálló, egyedileg mérlegelt kockázat. Létfontosságú, hogy pontosan tudjuk, a mi szerződésünk mire terjed ki, és mire nem.

Mi a különbség árvíz és felhőszakadás között a biztosító szemében?

Ez egy kritikus definíciós különbség, amely milliókba kerülhet. Az árvíz  általában állóvizek vagy vízfolyások (folyók, patakok) természetes medrükből való kilépését jelenti. Ezt a biztosítók földrajzi elhelyezkedés (ártér) alapján árazzák, és sok helyen kizárják. Ezzel szemben a felhőszakadás (pluvial flooding) a hirtelen lehulló, extrém mennyiségű csapadék, amely nem tud elég gyorsan elszivárogni, és helyi elárasztást okoz (pl. egy pince vagy egy mélygarázs megtelik vízzel). Sok modern szerződés már tartalmazza a felhőszakadás kockázatát, de az árvizet nem. Ha a telephelyünk árterületen van, speciális fedezetre lesz szükségünk.

Miért fontos az "újraépítési érték" és az "avult érték" közötti különbség?

Amikor kár történik, nem mindegy, mire számíthatunk. Ha a biztosításunk avult értéken (könyv szerinti vagy maradványértéken) térít, akkor egy 10 éves, teljesen leírt, de tökéletesen működő gépsorunk megsemmisülése esetén szinte semmit nem kapunk. Ezzel szemben az újraépítési vagy pótlási értéken (new replacement value) kötött szerződés azt a költséget téríti meg, amennyiből ugyanazt a gépsort ma, új állapotban pótolni tudjuk. KKV-ként létfontosságú, hogy a vagyonunkat (épületet, gépeket) mindig újraépítési értéken biztosítsuk, különben egy komoly kár után nem leszünk képesek önerőből talpra állni.

Stratégiai Tippek a KKV-k Védelmére

A védelem nem a szerződés aláírásával kezdődik, hanem a tudatos tervezéssel.

Az alulbiztosítás elkerülése mindenáron

A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, az alulbiztosítás. Ez azt jelenti, hogy a valós vagyonértékünknél (pl. 100 millió forint) alacsonyabb összegre (pl. 50 millió forintra) kötünk szerződést, hogy spóroljunk a díjon. Kár esetén azonban a biztosító arányosítani fog (pro-rata). Ha egy 40 milliós kárunk keletkezik, nem fogják kifizetni a 40 milliót, hanem mivel mi csak a vagyonunk felét biztosítottuk, a kárnak is csak a felét, azaz 20 milliót térítenek meg. Mindig a teljes, valós pótlási értéket kell biztosítanunk, beleértve az árukészlet csúcsidőszakokban mért maximális értékét is.

A megelőzés és a kármegelőzési kötelezettség

A biztosítás nem helyettesíti a józan észt. A szerződések tartalmazzák az úgynevezett kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy aktívan tennünk kell a károk megelőzéséért. Például, ha tudjuk, hogy vihar közeleg, be kell zárnunk az ablakokat, vagy ha mélyen fekvő raktárunk van, gondoskodnunk kell a megfelelő vízelvezetésről vagy szivattyúkról. Egy kár esetén a biztosító vizsgálni fogja, hogy mi mindent tettünk meg a megelőzés érdekében. A rendszeres karbantartás (pl. tető, ereszcsatornák tisztítása) nem csak a kárt előzi meg, de a zökkenőmentes kárkifizetés feltétele is.

Gondoljunk az üzemszünetre is

Ahogy említettük, a legnagyobb kár gyakran nem a vagyonban, hanem a kiesett bevételben keletkezik. Az elemi kár biztosítás alapvetően a fizikai vagyontárgyak helyreállítását fizeti. Érdemes megfontolni egy kiegészítő üzemszünet-biztosítást (Business Interruption), amelyet kiterjesztünk az elemi károkra is. Ez a fedezet azt a kieső árbevételt (vagy inkább a fedezeti hozzájárulást) pótolja, amíg a helyreállítás miatt zárva kell tartanunk. Ez lehet a különbség egy átmeneti nehézség és a végleges csőd között.

Összefoglalás: Befektetés a Stabilitásba

A szélsőséges időjárás korában az elemi kár már nem egy távoli, elméleti lehetőség, hanem egy valós, bármikor bekövetkezhető üzleti kockázat. KKV-ként a nehezen felépített vagyonunk védelme nem lehet alku tárgya. A célzott, jól felépített elemi kár biztosítás, amely kiterjed a speciális kockázatokra, fedezi az ingóságokat és a készleteket, és újraépítési értéken térít, nem kiadás. Ez egy stratégiai befektetés a vállalkozásunk stabilitásába, jövőjébe és az üzletmenet-folytonosságba. Ez adja meg nekünk azt a nyugalmat, hogy még ha a természet a legrosszabb arcát is mutatja, képesek leszünk felállni és folytatni.